Korábbi bejegyzésembe kitértem arra, hogy az agykontrollról később bővebben is fogok írni - íme:
Első találkozásom a "másképp gondolkodással" az agykontroll tanfolyam elvégzése volt.
A Silva-féle módszer, vagyis az Agykontroll nagyon sok érdekes, számomra addig ismeretlen ösvényre vezetett. Győrben, a színházterem zsúfolásig megtelve, felülmúlhatatlanul jó előadással (Domján László) teljesen magával ragadott. Megismertem a miérteket, hétköznapi életből merített példákon keresztül észre se vettem, hogy mennyi új információt kaptam. 2 teljes hétvége ezzel telt. Magát a technikát nem szeretném itt megismertetni, hiszen egyre több jó könyv jelent meg ebben a témában. Az egyik könyv a tanfolyam teljes anyagát is tartalmazza. De ahhoz, hogy mindenki megtapasztalhassa a lényeget, és berögzüljenek a gyakorlatok, ahhoz valóságosan is el kell menni egy ilyen tanfolyamra.
Problémám csupán pár dologgal volt.
Az egyik gondom az volt, hogy egy élő gyakorlat keretében be kellett menni gondolatban egy másik társunk fejébe, és az ő szemével kellett látni a világot. Ettől valahogy viszolyogtam, és akkor még nem tudtam miért.
Persze, könnyebb gyógyítani valakit, ha belelátunk a másik érzelmeibe, gondolataiba, de valami mégis visszatartott.
Később jöttem rá arra, mikor már több módszert megismertem, hogy mi is az oka a nemtetszésemnek.
Szerintem mindenkinek van egy intim szférája, ami valahol legbelül van, ami nem is látszik. Ebbe belehatolni, erőszakkal, az ő engedélye nélkül nem valami tisztességes.
Aztán vannak karmikus betegségek, lélek által megtestesített problémák, amik csakis az illető embernek üzennek. Üzennek, hogy hova kell jobban oda figyelni, mi az amit először szellemi síkon meg kell oldani, majd csak utána lehetséges, hogy eltűnjenek a fizikai jelek. Mi van akkor, ha elvesszük ezeket az "üzeneteket"?
Erre akkor jöttem rá, mikor egy társunk - jóval a tanfolyam elvégzése után mesélte - hogy a szomszéd néninek eltörött a lába. Ó, hát semmi gond, elkezdte gyógyítani, tényleg hamarosan meg is gyógyult a néni, de! Pár nappal később eltört a néni másik lába! Nem vehetjük el a betegséget - üzenetet - akkor, ha az illető nem kéri! Ha kéri, akkor feltételezhető, hogy ő már mindent megtett a gyógyulása érdekében, csak elakadt valahol. Jól meg kell gondolni, hogy kitől milyen betegséget "veszünk el", mert csak akkor tudjuk teljesen elvenni, ha már funkcióját vesztette, nincs már rá szüksége.
Gondoljunk bele abba, ha valaki náthás pld.. A magyar nyelv különösen szépen megfogalmazza a lelki háttereket. Ha náthásak, köhögösek vagyunk, akkor azt mondjuk: ne gyere a közelembe, nem akarlak megfertőzni. - ez azt jelenti, hogy most magammal kell foglalkoznom, dolgom van magammal és senki ne zavarjon meg ebben, hagyjatok kicsit önmagammal lenni!
Amennyiben kérés nélkül igyekszünk "elvenni" a betegséget, nem éri el a célját és más területen ki fog törni ismét, egészen addig, amíg nem vagyunk hajlandók komolyan venni őt, az üzenetet és szembe nem nézünk a helyzetünkkel, gondolatainkkal.
Nos, csupán ennyi gondom volt az agykontrollal. Bevallom, hogy bizonyos technikákat az ott tanultakból a mai napig használok. Pld. üres parkolóhely keresése, de sorolhatnám. A gyógyítást azonban kizárólag csak kérésre, de legtöbbször magamon alkalmazom, és biztosítalak benneteket, nagyon jó eredménnyel. :-)
Tiszta szívből ajánlom az Agykontroll tanfolyamot mindenkinek, akit érdekel ez a téma, aki szeretne önmagán segíteni, aki szeretne másoknak segíteni.
Hamarosan az én akkor tanítómnak lesz élő egyenes, neten is meghallgatható előadása a témáról a következő elérhetőségen:
Elérhető egy csapat a neten, akik végzett agykontrollosok és segítenek is ha kéritek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.